Adatok:
Név: (General) Krynn Israel
Születési hely és idő: 1923. február 3., Svájc, Zürich
Életkor: 84
Nem: férfi
Foglalkozás: több vállalat és szervezet vezérigazgatója, tulajdonosa
Családi állapot: nőtlen, több törvénytelen gyermeke is van, de nem tartja velük a kapcsolatot személyesen.
Rassz: hős
Életrajz:
Emlékiratok:
Születésem után alig pár évvel a világválság idején rengeteg, az Egyesült Államokban azelõtt jó hírnek örvendõ bank ment tönkre. Édesapám Svájcban nem volt nagy hal, így rávette anyámat, hogy csináljuk meg a szerencsénket az USA-ban. Tõkénket a letelepedés után az autópálya építésbe fektettük, innen már felfelé ívelt apám karrierje. Azelõtt csak néhány dollármilliót ért a családi vagyon, az igazi üzleti siker a világháború alatt érkezett meg. Anglia annyi arannyal rendelkezett, mint a világ összes többi része együttvéve, viszont hadianyagra volt szükségük, apám pedig kiszolgálta õket. Kétségkívül jó befektetõ volt, mintha látta volna jövõt – õ legalábbis mindig így mondta. Talán az én jövõmet is látta, mivel nem motivált a tanulásra, hogy minden amire szükségem lehet életemben már elõttem hevert. Ezen kívül anyám nehezményezte, hogy túl korán kezdek el érdeklõdni az ellenkezõ nem és az alkohol iránt. Közös megegyezés alapján elintézték, hogy bekerüljek a seregbe, hátha ott emberséget tanulok. Lévén svájci születésû vagyok németül és franciául is kitûnõen beszéltem. Éppen emiatt nem a déli fronton vetettek be, hanem a D-napon szálltam partra a többi bajtársammal, feladatom fõleg a kémelhárítás volt, majd Berlin bevétele elõtt pár nappal tolmácsnak osztottak be tábornokunk mellett (ebben is a szüleim keze volt, de talán éppen ez mentett meg a dicsõ haláltól). Már ott belepillanthattam a katonai diplomáciába és a hadvezetésbe, noha csak kisegítõként dolgoztam. Végül tartalékos tisztként hagytam el a hadsereg kötelékét, nem volt ínyemre megszállóként még éveket eltölteni New Yorktól távol.
A frontról visszatérve szüleim kérése ellenére a katonai akadémiára jelentkeztem. Elvégeztem a tisztképzõt kitûnõ eredménnyel, és talán ez az egyetlen teljesítménye fiatalkoromnak, amit apám segítsége nélkül értem el. Ez után következett életem legszebb idõszaka, minden este más szórakozóhelyre mentem, közben pedig elméletileg egyetemre jártam, ahol édesapám szakmáját tanultam, hogy átvehessem helyét.
Önként jelentkeztem szolgálatra a vietnámi háborúba már érett férfiként. Bár itt is tudatosan használtam mágneses erõmet a csaták megfordítására, de már stratégaként több hasznomat vették, mint közkatonaként. Végül tábornoki rendfokozattal hagytam ott a hadsereget 73-ban, közvetlenül a kivonulás után. Ez volt az utolsó háború, amiben részt vettem személyesen, ugyanis apám két évvel késõbb meghalt és én vettem át a helyét az üzletben. Akkor tudtam csak felbecsülni, hogy valójában mekkorára rúg a családi vagyon. Dollármilliárdokat hagyott rám apám; édesanyám úgy kommentálta az elhallgatott vagyon esetét, hogy nevelésem szempontjából ösztönzõleg hatott rám, hogy azt hittem rajtam is múlik a család jövõje. Nos, soha nem izgattam magam emiatt, így nem is tudtam haragudni megboldogult apámra. Édesanyámat ekkor láttam utoljára, egy magánkórházba ment, a temetésére vittem virágot.
Sokat kiderítettem ezután a család kapcsolatairól, beletemetkeztem a munkába. Mint kiderült, apám a 20-as évek alatt igencsak megerõsödött maffiával is üzletelt. Hogy onnan voltak-e a jó tippjei, vagy valami más állt e mögött, arra máig nem jöttem rá. Mindenesetre a szesztilalmat hibáztatom, nem pedig õt; ha nem is volt kettõnk kapcsolata mesébe illõ, azért sokat köszönhetek neki. Szereztem annyi tudást, hogy önállóan elkormányozhassam a vállalkozásokat. Sok helyrõl vontam el pénzt, és máshová fektettem be. Fõleg a hadsereggel megmaradt jó kapcsolatomat tudtam pénzre váltani, ma is a profitom legnagyobb része a katonaságnak gyártott technológiából származik – ennek egy része nem titkos, így üzleti körökben is ismert vagyok, bár ez apám álma volt, nem az enyém.
Apropó álmok. A projekt lényege, hogy Föld körüli pályára állítsak egy állomást. Az állomás energiamagja én magam lennék, a mágneses mezõ polaritásának változásával elektromos áramot indukálok. Hogy mire az a sok elektromos áram?! Az állomás önálló, vagyis saját maga tisztítja meg a vizet és levegõt, állítja elõ a táplálékot. Ehhez viszont be kellett szereztetnem a megfelelõ szerkezeteket és szakértõket, akik megépítik az állomást. Mivel a program titkos, ezért az Atlanti óceánon létesített kutatóbázison dolgozunk. Én is ott töltöm az idõmet jó részét, felügyelem a munkát, hogy minden úgy történjen, ahogy elképzeltem. Persze sok dolgot fel kellett adnom belõle (példának okáért nem fog Coca Cola folyni a csapból), de a legtöbb álommal így van ez, mikor megvalósulnak. Ha éppen nem a bázison vagyok, akkor New Yorkban tartózkodom az egyik rezidenciámon. Bár nem itt születtem, de fiatalságom nagy részét itt töltöttem, és aki egyszer megszokja a város nyüzsgését, annak a világ összes többi városa poros falucskának fog tûnni.
Az utazás az orvosaim szerint nem tesz jót nekem, így üzleti utakra már ritkán indulok. Egyedüli kivételt képeznek a hõsök felkutatására tett kísérleteim. Bár célom, hogy összegyûjtsem a kiválasztottakat, mégsem tudom elkezdeni, nincs semmilyen nyom, amin elindulhatnék. Az idõm egyre fogy, és utálnám, ha félbe kéne hagynom bármit is olyan apróságok miatt, mint a halál.
Jellem:
Az üzleti életben megszokta, hogy sokszor nincs idõ valamit többször megfontolni a döntéshozatal elõtt. Mindig az álmait követi, és hiszi, hogy ha valamit a fejébe vesz, akkor azt meg is tudja valósítani bármi áron. Nehéz kihozni sodrából, mivel fölénnyel tekint az átlagemberekre, amibe némi megbocsátás is vegyül. Nagyra becsüli a tudást, tehetséget, a nagy célokat, a „lovagi erényeket”, a rendet. Ha ezeket meglátja valakiben, akkor sokkal barátságosabban fog viselkedni. Természetesen ezek ellentéteit próbálja magától távol tartani. Nem bánja, ha a fiatalság közelében van, de nehezen tudja magát megértetni velük (amit kizárólag az õ hibájuknak tart), így ha lehet azért az érettebb személyiséget tiszteli meg társaságával. A pénzrõl tudja, hogy sokat jelent, de úgy érzi nem ez teszi õt különlegessé. Soha életében nem kellett érdemben dolgoznia, megküzdeni a pénzért, néha úgy látszhat, hogy túl könnyelmû. Egyre magányosabb, mivel régi üzlettársai, barátai sorra szakadtak el tõle, legtöbbször csak halálhírüket kapja kézhez. Üzlettársai tudják róla, hogy megszállottan tud dolgozni, de nem a legmegbízhatóbb. Fiatal korában szinte mindig menekült, mára megtanulta hogyan kell szembenézni a démonaival. Szeret jót tenni, és a tudat, hogy valami örökkévalót hozhat létre a világban mindig felvillanyozza, így nem zárkózik el a jó ötletektõl. Az alkoholról, nõkrõl és egyéb romboló szenvedélyeirõl nem tudott lemondani, de már mértéket tart. (Írhatnék még, de a puding próbája az evés, majd kiderül, hogy milyen a jelleme a játék közben. ^^, )
Különleges ismertetõjel: Ruházata mindig elegáns és alkalomhoz illõ. Egy sétapálcára támaszkodva jár, testõrei és ápolói gyakran elkísérik, ha hosszabb sétára indul. Még mindig megnézik a nõk, fõleg mivel azt képzeli magáról, hogy az egyik legjóképûbb gazfickó a kerek világon, és úgy viselkedik. Modora túlzottan udvarias néha, amolyan csodabogárnak nézik. Ezektõl eltekintve csak annyi különleges ismertetõjellel, egyediséggel rendelkezik, mint bárki más.
Egészségi állapot/ betegségek: Soha nem élt egészségesen, fiatalabb korában jobban bírta az iramot. Több betegséggel is kezelik, melyek mindegyike az öregedés következménye. Mindenki tudja környezetében, hogy nincs sok ideje hátra. Krynnek elege van abból, hogy akaratuk ellenére is éreztetik vele ezt. Éppen emiatt kerüli az egészségét érintõ kérdéseket, ha valaki nem beszél egyik orvosáról, akkor azt hihetné, hogy teljesen egészséges. Mindemellett korához képest jól tartja magát, az élet tüze még olyan hevesen lobog benne, hogy képes lenne magáról gondoskodni (ha akarna).
Külsõ: Száznyolcvan körüli õsz hajú úriember. Vonásai karakteresek, tekintélyparancsoló egész megjelenése. Látszik rajta, hogy fiatal korában meglehetõsen jó erõben volt, mostanra sem hízott el. Haját 5-6 centisre vágatja, mindig is büszke volt rá, hogy nem hajlamos a kopaszodásra. Mosolya megnyerõ, karizmatikus, mûfogsorát mindig tisztán tartja.
Képesség: Krynn gyermekkora óta ismeri képességét. Aki annyira különc, mint õ, annak eggyel több vagy kevesebb furcsa tulajdonság már nem nyom sokat a latba. Ez is csak eggyel több ok volt, hogy többnek érezze magát mindenki másnál. Csak nem régóta tudja, hogy nem õ az egyetlen hõs, azóta pedig legújabb álma (pontosabban az egyik a legújabbak közül), hogy összegyûjtse a kivételeseket és együtt dolgozzanak tovább valami felsõbb jóért.
Képessége a mágneses terek uralása. A fémtárgyakat így akarata szerint tudja formálni, irányítani, megváltoztatni halmazállapotukat, stb. Erejének a háborúban vette nagy hasznát utoljára, azóta maximum csak megkönnyíti vele mindennapi életét, esetleg megpróbál vele lenyûgözni valakit, de nem áll szándékában, hogy valaha az emberiség ellen fordítsa adományát. Képességével hatalmas mennyiségû energia generálható, õ azonban nem pazarolja ilyesmire az idejét. Megérzi maga körül a fémeket, mintha a részei volnának, de szinte mindig kizárja elméjébõl ezt a fajta érzékelést, mert csak zavarná nyugalmát.
Már gyerekkorában birtokolta teljes erejét, az évek során csak csiszolta, megtanulta kordában tartani és ismeri a saját határait. Bár a háborúban gyakran ölt adományával, most már úgy érzi van ideje arra, hogy teremtsen is valamit…
Szakértelmei:
Sok más egyéb mellett gazdaságot, menedzsmentet, a politika és államvezetés alapjait tanulta az egyetemen. Bár a képzés kifogástalan volt, de azóta annyit változott a világ, hogy képtelenség lett volna az akkor megszerzett tudásából megélnie. Tisztában van a mai gazdaság és politika mûködésével, összefüggéseivel. Tudja hol kell megpendíteni egy szálat, hogy a marionett bábuja megmozduljon, melyik sakkfigurák áldozhatók fel, stb. A második világháborúban és az elsõ vietnámi háborúban is harcolt, az alap katonai kiképzésen túl kijárta a tisztképzõt a két háború között (katonai akadémia). Ezen kívül ahhoz ért a borokhoz, a nõkhöz és a jófajta szivarokhoz. Képessége természete értelemszerûen mindig is foglalkoztatta, ezért több kutatócsoport kísérleteit finanszírozta, õ maga viszont vajmi keveset ért a géntechnológiából. Ma már csak névleg vezeti vállalatait, nálánál sokkal rátermettebbek dolgoznak neki.
Megjegyzés: Krynn Israel se nem fekete, se nem fehér. A háborúban számtalanszor ölt, de nem lelte benne örömét. Ugyan így sokakat kiforgatott vagyonukból, tönkretette üzletüket, de csak ha jó oka volt rá. A maffiával, apjával ellentétben, nem üzletel, sokkal inkább a törvényes rend hívõje. Nem kapott vallásos nevelést, csak idõs korára kezdett hinni valamiféle felsõbb akaratban, talán kapaszkodót keres a halál elleni küzdelemben. Szemében éles fényt vet a részvét és bölcsesség; belefásult a „bonyolult” élvezetekbe, csak a letisztult gyönyör lelkesíti fel, mint szomját oltani, ha kiszáradt, vagy lecsukni szemhéját, ha elfáradt.
Próbajáték/SZJ példa:
Írjam meg ezt is? Az előző oldalon a már elfogadott karakterek ez alól mentesültek, de azért nem fogok belerokkanni 100 karakternyi nosztalgiázásba, ha itt nem így lenne.
Tárgy: Krynn Israel 
Kedd Jan. 08, 2008 4:11 am
