Név: Rachel Rayn
Született: 1989. november 25., San Francisco
Kor: 18 éves
Neme: Nő
Foglalkozás: Egyetem mellett, kevés pénzért újságíróként dolgozik (persze ez csak átmeneti állapot)
Családi állapot: egyedülálló, hajadon
Rassz: Hős
ÉLetrajz:
Rachel San Francisco külvárosának szülötte. Miután édesanyja, Marie tragikus halált halt -egy őrült férfi miatt, aki gyermekkoruk óta megszállottan szerelmes volt a nőbe,- az öt éves kislány nevelőintézetbe került, ugyanis édesapját többszöri bolti lopásért és más rablásokért körözte a helyi rendőrség. Ám a hatóság nem tudta, hogy a férfit nem rossz szándék vezérli, de nevét már nem volt képes tisztára mosni.
Chris gyakran meglátogatta lányát, és Rachel mindig izgatottan várta apját, habár nem tudta felfogni, hogyan képes kijátszani az intézet éjjeli őreit, na meg a rendőrséget, ami állandó veszélyt jelentett számára.
Rachel 14 éves volt, mikor apja egy igen különös dolgot árult el neki látogatása alkalmával. Azt állította, hogy azért volt olyan sikeres tolvaj pályája során, mert képes láthatatlanná változni, így könnyen elveheti a tárcákat, aranykarkötőket és észrevétlenül oda tudja adni a rászorulóknak, társával vállvetve. Aznap azért érkezett, hogy kiderítse, vajon Rachel is örökölt-e hasonló adottságokat tőle, hisz Chris is körülbelül ebben a korban fedezte fel képességét. Rachel nem akarta elhinni, amit lát (vagyis amit nem!), mikor apja megmutatta képességét. A lánynak csak hónapok múlva mutatkoztak először különös tulajdonságai... Ekkorra már édesapja rács mögött ült egy bajtárs árulása miatt, és azt javasolta, lányának, hogy költözzön el szülővárosából, mert a nyomozók hamarosan rájönnek a titkukra, az pedig végzetes következményekkel járhat. Bár Rachel nem hallgatott Chrisre, hisz nem tudta volna ott hagyni apját, mégis, négy év múlva már nagyon veszélyes volt San Franciscoban tartózkodnia. Kénytelen menekülni!
A lány legjobb barátja egy fiú, Rodie volt. Ketten sok gyerek csínyt követtek el, (például az intézetben indított "bulvár újság" szerkesztése, mely a nevelők és a bentlakók legféltettebb titkait teregette ki...) és mindig úgy intézték, hogy egyikük se kerüljön új szülőkhöz, hogy együtt maradhassanak. Csak ő tudott apján kívül a lány különös erejéről. Ugyan álmaik különbözőek, és Rachel nagykorúságát elérve elindult, hogy megnézze, mit tartogat számára New York, még is, lélekben mindig együtt maradtak...
18. születésnapján nyakába vette az országot, és fekete Fordjával, (egyetlen vagyonával,) útnak indult Brooklyn felé. Tervei közt szerepel, hogy a jogi egyetemet sikeresen befejezi, és édesapját kihozza a börtönből későbbi ügyvédi diplomájával.
Jelleme: Szellemes és könnyed, legtöbbször jókedélyű egyén, ám gyakran túlságosan is a szívére veszi a dolgokat. ÉLetében nehezen viseli a változásokat, de szeret új emberekkel megismerkedni. Utálja a bezártságot, a magányt és ha uralkodnak felette. Az ellenségeivel kemény és szókimondó, de akit szeret azt megbecsüli és vigyáz a jó kapcsolat megörzésére.
Külseje: Karcsú, nem túl kövér de nem is sovány alkat. Hosszú sötét haja enyhén hullámos. Arca finom vonásokkal jellemezhető, nagy barna szemei vannak.
Képessége: Energia vámpírként már távolról érzékeli az emberek auráját, amelyből képes információkat begyűjteni a személy egészségi vagy lelki állapotát illetően. Megfelelő távolságon belül el is tudja szívni ezeket az energiákat, ekkor át képes alakítani a saját céljainak megfelelően:
- elektromos energiává
később, ahogy képessége fejlődik:
- védőburokká
- telekinetikus vonzássá vagy taszítássá.
Mikor elszívja valakinek az erejét, az illető elfárad, a gyengébb szervezet elájul. Az átalakított energia erőssége függ az aura (aurák) gazdájának energetikai ill. lélektani intenzitásától.
(pl.: ha egy fiatal, ereje teljében levő férfitól, dühtől izzó aurából von el energiát, az jóval nagyobb elektromos feszültséget okoz Rachel testében, mintha egy idős, beteg embertől szívja el az erőt.)
Szakértelmei: Az emberek. Kommunikatív és empatikus, ezért gyorsan kideríti a dolgok hátterét mind riporterként, mind a későbbiek folyamán ügyvédként. Az emberek könnyen a bizalmukba fogadják.
Betegsége: Migrénes fejfájások gyötrik olykor.
Megjegyzés: A migrén lehet a képessége túlzott használatának eredménye is.
Hobbik: gitározás, éneklés, meditáció
Próbajáték:
* Rachel, kihasználva a nevelő eltűnése adta alkalmat, kioson az intézet folyosójára. Ekkor megpillantja a padon ülő Rodiet, aki nincs éppen jó kedvében. Rachel képességének köszönhetően azonnal átveszi a fiú mogorva hangulatát. *
Hát te meg mit keresel itt?! Miss Bűz leharapja a fejedet, ha meglátja, hogy még nem vagy a szobádban.* mondja szemrehányóan Rachel és kelletlenül lehuppan a fiú mellé. Lehunnya szemét.*
Szerintem te többet mesélhetnél a felelőtlenségről... Most is ki akarsz szökni. *morogja csípősen Rodie.*
Mért haragszol rám? *kérdezi Rachel élesen, nem törődve a provokatív kijelentéssel.*
Én?? Nem haragszom, csak ma rossz napom volt... *hazudja Rodie, majd hirtelen rájön, hogy Rachel már megint az erejét használja, hogy analizálja őt.* Mondtam már, hogy utálom, ha ezt csinálod... *mondja ingerülten.*
Engedd ki a feszültséget, gyermekem, hadd tisztuljon meg homályos tudatod... * énekli fátyolosra változtatva hangját Rachel, mire egy halvány mosolyt vél átsuhanni a fiú arcán.*
Figyelj! Azért nem szóltam a kiruccanásról, mert ez tényleg nagyon rizikós. A börtönből el szoktak szökni, én pedig pontosan be akarok... Engem megvéd az erőm, de rád már nem tudok vigyázni. *sóhajt* Beszélnem kell apámmal.
*Rodie lejjebb csúszik a padon ültében, és durcás képpel dacosan halgatva jelzi, hogy megérti a helyzetet. Rachel ekkor hirtelen felkapja a fejét, mert egy közeledő, igen feszült energiákkal teli aurát érez...*
Azt hiszem Miss Bűz az... * jelenti Rachel, mire Rodie arcán alattomos vigyor jelenik meg, hisz már ő is hallja a közeledő léptek hangját.*
Nincs időm visszamenni a hálókörletembe... Ezt te is tudod! Nem akarhatod, hogy megint büntetést kapjak.
*Rachel tanácstalanul kapkodja fejét a fiúról az egyre közeledő személy irányába, majd bosszúsan beadja a derekát.*
Oké, rendben, gyere! De én figyelmeztetlek: ne várd, hogy kihúzlak a csávából! *morogja, majd megragadja a fiú karját és a lépcsőkön lerohannak a földszintre. Mikor tiszta a levegő, és a portás épp nincs őrhelyén, leugranak a lépcső alatti ficakba, amely már annyiszor szolgált remek búvóhelyüll. Rachel a portás aurájára koncentrál.*
Nem tudom elszívni az energiáját... Túl messze van. *suttogja csalódottan Rachel.*
Mi? De hát itt ül tőled nyolc méterre...
Na ne mondd! *inti le türelmetlenül Rachel. Pár pillanat múlva Rodie fürgén felpattan és a közelben álló taakrító felszereléseket tartalmazó kupét felborítja. Az nagy ricsajt csapva zengi a portásnak, hogy valami nincs rendben az aulában... Rodie gyorsan visszaugrik és Rachel mellől figyeli ahogy a portás mérgelődve, tanácstalanul áll az eset előtt. Mivel most már elég közel van, Rachel újra összpontosít, és hunyorítva néz a férfira.*
Hmm... Tudod mennyi energia van egy mérges felnőtt dühkitörésében? ...*suttogja Rachel tettetett élvezettel. Érzi, ahogy a portás dühe és csokis fánk által kiváltott boldogsága, felé áramlik.*
Így sem lesz elég ahhoz, hogy lecsapjam a villanyt az egész előtérben... Szerintem fáradt. *morogja a lány .*
Nem is kell, hogy kivégezd az áramot. Csak csapold tovább az öreget, és amikor már húzza a lóbőrt, mi szépen kisurranunk.
De én nem akarok ártani Mr. Callowaynak... ez kockázatos. *pislog kedvtelenül Rachel.*
Akarsz találkozni apáddal vagy sem? *kérdezi élesen Rodie, és úgy tűnt szavai találnak, mert Rachel bűntudatosan sóhajt, majd újra összpontosít és magába szívja a férfi energiáját. Pár perc múlva Mr. Calloway a lépcsőre roskadva szunyokál. Ezt kihasználva Rachel és Rodie fürgén kiosonnak az épületből és a börtön felé veszik az irányt, de a lány még visszafordul és megjegyzi:*
Lekéne állnia a szivarozással...
Mért mondtad, hogy kockázatos? *kérdi útközben Rodie.*
A múltkor Miss Fanraytől loptam energiát, mert idegesített a nyafogása matekon... És mikor a legtöbb erőt gyűjtöttem magamba, huss, hanyatt vágta magát előttem! Ott, mindenki szeme láttára!
HÚ! Ez azt jelenti, hogy fejlődik a képességed? Már hipnotizálni is tudod az embereket, hogy hódoljanak neked!*lelkendezik naivan Rodie*
Nem, te észlény! Elájult! *magyarázza a lány* Vagyis nem tudhatom, hogy kire milyen hatással vagyok... Talán egy gyengébb idegrendszerű embert meg is gyilkolhatok. *csoválja fejét aggodalmaskodva *
Csúcs! *suttogja ábrándozva Rodie.*
Nem, ez egyáltalán nem csúcs! Tudod mennyire megijedtem, mikor Bűz elájult? Kész átok ez a képesség...
És amikor velem szívózól? Hmm? *mondja felháborodást tettetve Rodie* Amikor kiszívod a gondolataimat az agyamból. *buta fintort vág.* Akkor nincs bűntudatod, hogy beteg lehetek?
Jaj, mondtam már, hogy az más. *legyint fejcsóválva Rachel. * Akkor csupán érzékelem a kisugárzásod, ha úgy tetszik az aurád, jelenlétét. Ha lefotózzák a testedet körül vevő aurát azzal a különleges kütyüvel, akkor sok dologra fényt deríthetnek, például az egyedi betegségeidről, vagy arról hogy szerelmes vagy-e... esetleg rossz érzéseid vannak. Sok minden kisugárzik a testünkből. Na én ezeket érzem. Boldogságot, bosszút, lelki traumát... de ettől te nem fogsz károsulni. *nyugtatja meg Rachel a fiút, ugyanis most is érzi, hogy Rodie tréfa mögé akarja bújtatni aprócska félelmét.* Persze ha akarom, akkor elszívom és beindítok vele egy hűtőt... vagy egy tucat számítógépet hálózati árramforrás nélkül... * mondja a lány nagy komolyan, de Rodie zavart ábrázatát látva, gyorsan hozzáteszi.* Nyugi! Csak vicceltem!...
Időközben megérkeznek a börtönhöz. Rodienak leesik az álla.*
Hogyan akarsz kijátszani legalább hatvan járőrt, ugyanennyi vérebet és egy hat méteres drótkerítést? *vizsgálta szkeptikusan a helyzetet a fiú.*
Abban áram van. Azt gondoltad terv nélkül jövök? *Rachel a kerítést pásztázza, majd magabiztosan elindul, hogy bejusson a börtönbe...
Tárgy: Rachel Rayn előtörténete 
Szomb. Dec. 22, 2007 12:04 am